Merre van az Út?

Merre van az Út?
 
Láthatatlan lábaid már nem járják a földet
A szamszára láncai ide nem kötnek többet
Mégis itt vagy, s értünk vállalod a létet
Míg csak születik a földre szenvedő lélek.
 
Tégy a szemünkbe a Fényt
hogy elvakulva újra lássunk
Szemünk csak néz, de nem elég
hogy önmagunkra rátaláljunk.
 
Lábam lépne, de nem tudom
hogy merre van az Út
Vajon hányszor látok még
földi síromon koszorút?
 
Kétségek közt vergődöm,
s Te Egységben nézel rám
Csak nézlek, de Te látsz is
S ekként válaszolod imám:
 
„Ha az utadon akarsz menni
ahhoz nem kell lépést tenni
Nincs út, mely felfelé vezet
nincs láb, mely taposná az eget
 
Az Út ott van Benned,
s Benned van a kereső
Benned ragyog a Fény is
és Benned él a Teremtő.
 
Miért keresed hát ott kívül
mi Egységben van benned
Törekedj hát szüntelenül
és máris - felismered.”
 
Nagy Jucus
Budapest, 2005. október 27.